közigazgatási bíróság: az egyházjogban a közigazgatási hatalom intézkedéséből támadt jogviták intézésére külön felállított (tehát nem rendes) bírói szerv. Közigazgatási peres eljárást (iudicium contentioso-administrativum) folytat le meglehetősen különleges esetekben. - A ~ok rendszerét a CIC 1983 nem hozta létre a részegyházakban. Az →Apostoli Signatura II. részlege ~ként működik. A →római kúria működésének szabályzata szerint illetékessége csak a római kúria közp. hatóságai által kiadott v. felülvizsgált egyedi közig. intézkedések elleni felfolyamodások elbírálására terjed ki, mégpedig csupán abból a szempontból, hogy az intézkedés a döntés v. az eljárás során (in decernendo vel in procedendo) nem ütközött-e törv-be. Az intézkedés törvénytelenségén kívül ilyenkor a felfolyamodó kérelmére a Signatura a kártérítés ügyében is dönthet. Ugyancsak illetékes a pápa v. a római kúria közp. hatóságai által rábízott közig. jogvitákban (1445.k. 2.§). Törvényhozói jellegű intézkedés törvényessége tárgyában a Signatura illetéktelennek nyilvánította magát. - Egyes szerzők hangsúlyozzák, hogy noha a CIC a helyi ~okat nem említi, elvileg nem zárja ki azok felállítását. Más kérdés azonban, hogy ezek milyen szintűek lehetnének, v. mi lenne a gyakorlati hasznuk. Egyhm. szinten pl. a szó szoros értelmében vett közig. intézkedéseket többnyire a mpp. v. helynöke hozza. Ezek felülbírálatára az egyhm-n belül nem lehetne olyan illetékes szerv, hacsak a Sztszék külön nem intézkedne, mely hatalmát nem a mpp-től kapja (381.k. 1.§). Ez pedig nem tenné lehetővé egy ~ függetlenségét. →per E.P.

Erdő 1991:539.